Sztárok a Velencei-tóról: Tihanyi-Tóth Csaba

2221

Jelenlegi beszélgető partneremmel többször is összefutottunk már különböző rendezvényeken, ahol mindig nagyon kedvesen diskurált velem. Volt a Nemzeti Színház színész tanulója, majd játszott a Nemzeti Színházban, Békéscsabán, Pécsett, az Evangélium Színházban, a József Attila Színházban, az Újpesti Színházban, később Bécsben és Salzburgban is vendégszerepelt. 1993-tól a Honvéd Kamara Színház tagja. 1993-1997 között szabadúszó volt. 1998 elején saját társulatot alapított Tihanyi Vándorszínpad néven. Az országos sikert a Barátok Közt sorozat hozta meg számára, amelyben 16 éve alakítja töretlen sikerrel Novák Lacit.

Beszélgetésünk kezdete…

Nem vagy éppen az internet tudora – kezdtem.„Á, ne is mond. Az összes elektronikus üzenetedre a feleségem reagált” – válaszolt nevetve Csaba. Elismerem, a te szempontodból így könnyebb – folytattam. Már feltettem volna első érdemi kérdésemet, amikor udvariasan leállított. „Lacikám, egy fél pillanat türelmedet kérem.” Természetesen. Nincs baj? De süket fülekre találtam. A háttérből beszűrődött egy vidám gyerek hang is. A fél pillanat 3 perccé alakult, amikor is Csaba lihegve szólt: „Minden rendben, csak a gyerekről vettem le a kabátot, meg a sapkát.” 3 és fél éves apukaként tört ki belőlem az őszinte érdeklődés: Ez tartott három percig? Egy pillanatra Novák Laci „profizmusát” éreztem indokolatlan sebességgel áradni felém, amikor is egy „ja” válasszal lendültünk túl a rövid, de annál kedvesebb kalandon. Majd a bennem bujkáló kisördög távozása is rendben lezajlott.

Mikor jártál utoljára a Velencei-tónál?
Nem emlékszel? Az agárdi Hal, Vad fesztiválon.

De, emlékszem, hiszen én konferáltalak benneteket. (nevetünk)Azóta?
Nagyon sokat utazunk. A tavat, nagy szívfájdalmunkra, leginkább csak autóból csodálhatjuk. Régen persze többet jártam a térségben. Akkor volt, hogy napokig Kelemen István barátomnál húztam meg magam. (Kelemen István – a Vörösmarty Színház Kazinczy és Mensáros – díjas színművésze – a szerk.)

Akkor már van Gárdonyban egy közös barátunk. Itt jártadkor, milyennek találtad a helyi embereket, a miliőt?
Ha egy fellépés után másfél óráig marasztal a közönség, azt hiszem, mindent elmond. Lehet, hogy vannak negatívumok, de én akkor ezekkel nem találkoztam. Sőt! A környezet pedig, a feleségemmel együtt balatoniként, csak halkan súgom meg, csodálatos. Ráadásul, közel van a fővároshoz, nincs akkora tömegnyomor.

Tihanyi-Tóth Csaba

Tihanyi-Tóth Csaba

Akkor minden bizonnyal, tapasztalataid alapján, ajánlanád családtagjaidnak, barátaidnak a térséget.
Természetesen. De nem kell, mennek maguktól is. (nevet) Azt azért hozzátenném, örülök, hogy Sukorón nincs kaszinó. Sokat veszítene festői mivoltából az egész jelenlegi környezet.

És ti? Tervezed a jövőben, hogy szűk családi körben ellátogatsz hozzánk?
Ezt most a kedves olvasóknak is megígérhetem, hogy igen. Az az igazság, ahogy az elején is említettem, rengeteget vagyunk úton, kisebb kiruccanásokra is ritkán akad idő. De az ígéret szép szó…

Milyen újdonságokról tudsz beszámolni szakmai és magánéleti téren a helyi rajongóknak? Mik a legnagyobb kihívások jelenleg az életedben?
Sokan használják, azt a mondást: „Az életemben egy állandó van, a folyamatos változás”. Na, nálam ez nem igaz. Évtizedek óta szinte ugyanaz van. A Tihanyi Vándorszínpad szűk egy évvel indult korábban a Barátok Közt sorozatnál. Gyakorlatilag, szinte ezek töltik ki szakmai életem egészét, azóta is. És én így szeretem, ezt az állandóságot.  Van egy fantasztikus feleségem, kisfiúnk, Nimród hamarosan két éves lesz. Gyönyörű, egészséges, és az enyém. Kell ennél több? Boldog vagyok, minden tekintetben.

Beszélhetnénk még Novák Laci szerepéről, meg a sukorói kaszinó kapcsán eszembe jutott, egykori játék függősségedről, kollégákkal való kapcsolatokról, színház és filmbeli színészi különbségekről, de ezeket már olyan sokan megírták. Különben is, boldog vagy. Van ennél fontosabb? (A pillanatnyi hatásszünet, ezúttal nem a gyerkőc sapkájának és kabátjának szólt)
Köszönöm, Laci! Bár ezekre is őszintén válaszolnék újra.

Tudom. Én köszönöm a beszélgetést.

Éger László




Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás