Az elmúlt időszakban még napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet. Ennek köszönhetően a Velencei-tó déli oldalán változó vastagságú jégréteg alakult ki. Állóvizek esetében elmondható, hogy tíz centimétert meghaladó vastagságtól biztonságos a jégen tartózkodni.
Jelenleg átlagosan hat centiméter a jég vastagsága, ami korántsem biztonságos. A kívánatos legalább tíz centiméter csak közvetlenül a part közelében alakult ki. A változatos medermélység miatt még rövid távolságokon belül is eltérő lehet a jég vastagsága, amely komoly veszélyhelyzetet jelenthet.
A kihűlés vagy hypothermia esetén a belső hőmérsékletünk a normális 36,5-37,5 Celsius-fok közötti értéknél alacsonyabb. Amennyiben a maghőmérséklet 35 Celsius-fok alá csökken, már kihűlésről beszélünk. Téves az a nézet, hogy kihűlni csak fagypont alatti hőmérséklet esetén lehet. A folyamatot jelentősen felgyorsítja a nedves, szeles idő, illetve a víz, amely huszonötször jobb hővezető, mint a levegő. Ez azt jelenti, hogy a szervezet által termelt hőt huszonötször gyorsabban veszítjük el vízben, mint a levegőn.
A jég beszakadása esetén követendő magatartási szabályok
A ropogó, recsegő hang a jég beszakadását már előre jelzi. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető, ha azonnal elhagyjuk a területet.
Szükség esetén azonnal hasaljunk a jégre, hogy minél nagyobb felülettel érintkezzünk a jéggel, ezzel a módszerrel a lehető legkisebb nyomást gyakorolunk egy adott pontra. Arccal a part felé, lassú, nyugodt mozdulatokkal kússzunk a part felé.
Amennyiben a jég minden előjel nélkül beszakad, vagy későn reagálunk az intő jelekre, azonnal tárjuk szét karunkat és dőljünk előre, minden eszközzel akadályozzuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk, illetve a vízbe merüljünk.
Mit tegyünk, abban az esetben, ha a jégfelület alá kerültünk
Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé.
Amennyiben a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a fénysugár alapján fel lehet ismerni. Abban az esetben, ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel. Folyóvíznél az áramlás miatt a jég beszakadásának helyét valószínűleg akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hogy hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni. Végezzünk lábunkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karunkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.
A jég újabb beszakadása esetén vágjunk magunknak utat a part felé, addig míg ki nem jutunk a partra vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 0C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, a szívműködés leállása).
