A nemzetközi vállalati irányítás, a környezetvédelem, valamint a társadalmi felelősségvállalás, avagy az ESG ma már nem csak egy PR-kérdésnek tekinthető, hiszen uniós és hazai jogi előírás is egyben. A szigorodó szabályozás tulajdonképpen azért felel, hogy a vállalatok működése fenntartható, átlátható és felelős legyen. Ez a befektetők számára nagyon fontos, de egyre inkább számít piaci elvárásnak is, nem beszélve arról, hogy versenyelőnnyel is járhat.
Kire vonatkozik ez a kötelezettség?
A közérdeklődésre számot tartó cégek kötelesek voltak fenntarthatósági jelentést készíteniük a 2024-es üzleti évben, a beszámolót pedig 2025-ben kellett szolgáltatni. Idén, aminek a dokumentációját majd már jövőre kell leadni, bővül a kör, tehát minden nagyvállalatnak meg kell tennie, ha két egymást követő évben legalább két kritérium teljesül az alábbiak közül: mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, az árbevétel 20 milliárd forint felett, a létszám pedig 250 fő felett van. Ami pedig a jövő évet illeti, a jelentéstétel kötelezővé válik a közérdeklődésre számot tartó közép- és kisvállalkozásoknál is, emellett néhány hitelintézetnél és biztosítónál egyaránt. Az ESG megfelelőség és a fenntarthatósági jelentések tehát minden magyar vállalat számára kiemelt jelentőségűvé váltak – tudd meg, hogyan segíthet ebben a Jalsovszky ügyvédi iroda!
A jelentési kötelezettséget azonban csoport szinten is vizsgálni szükséges. Egy magyar leányvállalat is ide sorolható, ha a cégcsoport összességében eléri a határértékeket, még akkor is, ha önállóan nem történik ez meg. Fontos azonban, hogy mentességet élvezhet az egyedi jelentéstétel alól az a cég, amelynek anyavállalata CSRD-kompatibilis.
Milyen formai követelményeknek kell megfelelni?
A fenntarthatósági jelentést az EFRAG által kidolgozott ESRS szerint szükséges összeállítani, alkalmazva a kettős lényegesség elvét. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak be kell számolnia arról, hogyan hatnak az ESG kérdések a vállalat pénzügyi helyzetére, valamint azt, hogyan hat maga a vállalat a társadalomra, illetve a környezetre.
Tartalmat tekintve a jogszabály részletezi azt, hogy minek kell benne lenni. Ilyen a vállalat üzleti modellje, stratégiája, a fenntarthatósági célkitűzések, a vezetés és felügyelő szervek szerepe az ESG ügyekben, a fenntarthatósági politikák, valamint a káros hatások megelőzésére, mérséklésére hozott intézkedések. Fontos, hogy tartalmazza továbbá az ESG-kockázatok bemutatását, mint rövid, mind közép, mind pedig hosszú távon.
A közzététel részletei
A fenntarthatósági jelentést a pénzügyi beszámolóval együtt, elektronikus formában, éves jelentésként szükséges letétbe helyezni, közzétenni. Emellett lényeges szempont az is, hogy a vállalat honlapján ingyenesen elérhetővé váljon, ha pedig nincs honlap, akkor kérésre elektronikus formában el kell küldeni. Emellett a jelentést hitelesített könyvvizsgáló vagy ESG-tanúsító által auditáltatni kell, aki ezáltal korlátozott bizonyosságot ad.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, avagy az SZTFH felügyeli ennek megfelelését. Ők azok, akik jogosultak a helyszíni ellenőrzésre, a dokumentumok átvizsgálására, illetve a bírság kiszabására akkor, ha az adott cég nem tartja be az előírásokat.
Magyarországon tehát már megvan az út, amely az ESG-megfelelés felé vezet. Jelenleg fokozatosan bővül a kör, 2025-től a nagyvállalatok, majd 2027-től a közép- és kisvállalatok is érintettek lesznek. A fenntarthatósági jelentés készítése az ESRS szabványok és kettős lényegesség alapján, auditálással együtt, honlapra, hivatalos platformra kell feltölteni. Ez azért fontos, mert amellett, hogy jogszabályi kötelezettség, megbízhatóságot és piaci pozíciót is erősít. A jelentés elkészítése tehát nem választás kérdése. A határidőket és a jogszabályi követelményeket azonban nem árt pontosan ismerni, követni, ezáltal a vállalat biztosan megfelel a törvényeknek.
Fizetett hirdetés
