Helyesbítenék, jelezte, hogy megindult föld Pázmándon…
Az egyik gazdálkodónk jelentette be, hogy egy hatalmas lyuk tátong az egyik most birtokba vett szántóföldjén. Nem akarták betemetni, hanem mindenképpen szakemberrel szerették volna felméretni, hogy vajon mi is lehet ez. – Nyilatkozta Virányiné Reichenbach Mónika, Pázmánd polgármestere megkeresésünkre.
A múlt héten kereste meg Tarsoly Pétert, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Vulkánszpeleológiai Kollektívájának tagját, aki pénteken társával, Szabó Gézával közösen kezdte vizsgálni az üreget, Tarsoly Péter írásából számos részletre derül fény a pázmándi-löszkúttal kapcsolatban.
Megtudtuk, hogy az üreg nem most, hanem mintegy másfél évvel ezelőtt keletkezett. A terület akkori művelője nem foglalkozott vele, de kikarózta, hogy a munkagépek ki tudják kerülni. A terület művelőjének személyében bekövetkezett váltáskor hívták fel az önkormányzat figyelmét a szántóföldön lévő üregre. – Írta Tarsoly Péter beszámolójában.
A beszámolójából megtudhatjuk, hogy az üreg feltehetően egy a finomabb szemcsék oldódásával és elszállítódásával, anyaghiányos területek besüllyedésével kialakuló szuffóziós löszkút.
Kialakulásában a felszínről a repedéseken keresztül leszivárgó víz és a talajvíz együttes oldó hatása játszhatott szerepet. Egy tartósabb, esős időszak eláztatta a talajt és felemelte a talajvíz szintjét. A megközelítőleg 10 méter mélyen levő többé-kevésbé vízzáró réteg alatt megemelkedett a vízszint. A nagy nyomás hatására a víz áttörte a helyenként repedezett vízzáró réteget, és itt a víz felfele áramlott. A talajvíz szintjének csökkenésével egy kicsi alsó üreg kezdett tágulni, amelyen keresztül elszállítódtak a kioldott szemcsék. Az üreg elkezdett a felszín felé harapózni, amit a felszínről a repedéseken keresztül leszivárgó víz is elősegített.
Mivel a felszínen nem találtak vízmosás nyomokat, ezért az üreg keletkezésében a felszíni víz csak alárendelt szerepet játszhatott, és amikor elvékonyodott a takaró földréteg, beomlott a munkagép alatt.
Az üreget csak óvatosan lehetett megközelíteni, mert közvetlen a bejárat alatt másfél méterrel egy kicsit tágult a járat keresztmetszete és omlik. A barlang lényegében egy közel 10 méteres aknából áll, amely az alján egy 90 centiméter magas, 140 centiméter hosszú fülkévé szélesedik.
Az üreg a fényképezés, bejárás és térképezés után a szakemberek betemették, mert jelen formájában nagyon veszélyes. További sorsát mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni, mert feltételezhető, hogy csapadékosabb időszakokat követően a víz hatására újra kialakulhat löszkút.
