Miközben a hazai könyvpiacon egymást követik az események az Alexandra-könyvesboltok bezárása miatt, a könyvkiadók egyöntetűen azt állítják: számukra nem jelent konkurenciát a digitális technológia, vagyis az e-könyvek. Ugyanakkor soha nem látott mértékű könyv megjelenésének lehetünk tanúi, bár a megjelenések kisebb példányszámúak, mint korábban.
E-könyvek vs. hagyományos könyvek
Miközben két-három éve még arról cikkeztek az újságok, hogy a könyvpiacot fenyegető rémként környékezi a digitális technológia, és az e-könyvek ki fogják szorítani a hagyományos, papíralapú könyveket, ma azt látjuk, hogy az e-könyvek nem hoztak igazán nagy áttörést a területen. Ez azt jelenti, hogy hiába a digitális technológia újdonsága, e-könyvek helyett még ma is az „igazi” könyveket preferáljuk.
A félelem annyiban volt valós, hogy tartani lehetett attól, hogy mint a zeneiparban az illegális letöltések okafogyottá tették a lemezkiadásokat, úgy bekövetkezhetett volna ugyanez a jelenség a könyvpiacon is: a kalózkodások megszüntethették vagy drasztikusan lecsökkenthették volna a kiadott könyvek számát.
Hogy ez nem egészen így lett, annak elsősorban az volt az oka, hogy kevés könyv jelent meg e-formátumban is, hiszen a kiadók nem részesítették előnyben ezt a formát, másrészt aki e-könyvet olvas, az le is tudja azt előbb-utóbb tölteni, ami szintén nem kedvezett az e-könyv üzlet széles körben való elterjedésének. További okként merülhet fel az e-könyvek magasabb áfakulcsa (szemben a könyvek 5%-os adójával), és azzal is, hogy az e-könyvek szerzői jogdíja sokkal magasabb.
A világ más részein az e-könyvek nagyobb sikert értek el, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, ahol mára meghaladja a 20%-ot az e-könyvek könyvpiaci részesedése, Németországban pedig folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, mindezek ellenére csupán 5%-nyi az e-könyvek részesedése a könyvek piacán.
A digitális lopás nem lopás?
Szakértők szerint a magyarok előszeretettel élnek az illegális letöltések lehetőségével, és ezt nem élik meg lopásként, emiatt százezres nagyságrendű az e-könyvek letöltésének mértéke. Ennek oka nem csupán az, hogy olcsóbb így hozzájutni az olvasnivalóhoz, sokszor abban keresendő, hogy a kiadók az adott könyvet ki sem adják digitális formátumban, emiatt aki így szeretné elolvasni, kénytelen más forrásokon keresztül hozzájutni. Igaz, hogy ezek a források sokkal silányabb minőségűek és nehezebben is olvashatók, hiszen nincsenek úgy megszerkesztve, hogy azok az e-könyv olvasón is élvezhető formában legyen olvasható. Ha a legális kiadások kínálata nagyobb lenne, azzal mindenki jól járna: a kiadók is és az olvasók is, ez utóbbiak valószínűleg kevésbé nyúlnának az illegális kiadásokhoz. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a régi könyvek, melyek ma már csak antikváriumokban és online használt könyv-webáruházakban kaphatók, nincsenek meg digitális formátumban, és ez a tény csak még tovább növeli a letöltők, torrentelők számát.
Mivel a hagyományos könyvek nem olcsók, az olvasók joggal várnák el, hogy a digitális formátumú olvasnivalókhoz olcsóbban lehessen hozzáférni. Ennek ellenére a kiadók árait a legtöbben sokallják, a magas árak részben a magasabb szerzői jogdíjaknak tudhatók be, részben annak, hogy a digitális változat előállítási költségei sem olcsók.
