A pókok kutatói – az arachnológusok – hazánkban évente tartanak konferenciát. A 17. szakmai találkozóra a Velencei-tónál kerül sor szeptember 16-18 között a MOHOSZ Üdülőben.
A helyszín választás nem véletlen, hiszen itt, a Velencei-tó partján – pontosabban a Madárvártában – jelentős tudományos eredményt értek el. Dr. Szinetár Csaba és Zalai Béla a tudomány számára új pókfajt, az európai álkalózpókot fedezték fel, amely a vízfelszín felületi feszültségét kihasználva azon portyázva vadászik ízeltlábú zsákmányára.
XVII. Magyar Pókász Találkozó
A pókász találkozó szakmai programjában idén 48 kutató, doktorandusz hallgató és érdeklődő vett részt, köztük erdélyi egyetemekről, Délvidékről érkező kutatók és biológia iránt érdeklődő helyi tanulók is.
Európai álkalózpók – Trebacosa europaea – Fotó: apropok.blogspot.hu
Az álkalózpókok az eddig magyar néven kalózpókoknak (Pirata génusz) hívott farkaspókokhoz rendkívül hasonló kinézetű és életmódú állatok. A vízközeli élőhelyeken olykor tömeges pókok a vízfelszínen előforduló ízeltlábúakkal táplálkoznak, mintegy miniatűr kalózként uralva az édesvízi életközösségeket. Az új fajra néhány eltérő hím egyed hívta fel a figyelmet, melyeket Szinetár Csaba és Zalai Béla több mint 10000 „rendes” kalózpók között talált. Költői túlzással Hamupipőkét megszégyenítő bravúrról van szó.
A faj 2009 óta védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Az európai ál-kalózpók eddig ismert egyetlen hazai lelőhelye a Duna-Ipoly Nemzeti Park Velencei-tavi Madárrezervátumának tőszomszédságában lévő szegélynádas, az agárdi Chernel István Madárvárta területén.
